Mit tud egy fejlesztő, amit egy vibe coder nem?

Egy Facebook-hirdetés szerint ma 60 ezer forintért kapsz weboldalt, a Lovable vagy a Claude pedig egy délután alatt összerak egy működő appot. Közben egy fejlesztőcég ugyanarra a feladatra több százezer forinttal drágább ajánlatot ad, és joggal kérdezed, mit fizetsz meg, ha a kódot úgyis az AI írja.

A rövid válasz az, hogy a fejlesztő is AI-jal kódol, de tudja, mit kérjen tőle, érti, amit kap, kitakarít maga után, és az átadás után is felel a rendszerért. A vibe coding az, amikor természetes nyelven leírod, mit szeretnél, és az AI által írt kódot átnézés nélkül elfogadod, amíg az eredmény működni látszik.

A Lionernél mi is AI-jal írjuk a kódot, ezért nem kívülről beszélünk róla. Leírjuk, hol válik el a két út, és mire figyelj, ha választanod kell.

Mi az a vibe coding, és mikor elég

A vibe coding kifejezést Andrej Karpathy, az OpenAI egyik alapítója használta először 2025 februárjában. A lényege, hogy nem kódot írsz, hanem beszélgetsz az AI-jal, kipróbálod, amit kapsz, és ha valami nem jó, újra kéred. Magát a kódot nem olvasod el.

Több helyzetben ez teljesen jó megoldás. Ha egy ötletet ki akarsz próbálni, mielőtt pénzt költesz rá, ha egy induló vállalkozásnak csak egy egyszerű bemutatkozó oldal kell, vagy ha egy belső kis eszközt csinálsz, amit csak te használsz. Mi kifejezetten örülünk, amikor egy ügyfél úgy keres meg, hogy már összerakott valamit AI-jal, mert sokkal pontosabban látja, mit szeretne.

A határ ott van, ahol a szoftvert már mások is használják, személyes adatot kezel, pénz mozog benne, vagy hónapokig kell tovább fejleszteni. Erről részletesebben a mikor árt többet az AI a weboldal készítésben cikkünkben írtunk.

Az átadás napján a két oldal ugyanúgy néz ki

Ha egymás mellé teszel egy vibe codolt és egy fejlesztő által AI-jal épített oldalt, az első napon valószínűleg nem látsz különbséget. Mindkettő betölt, a gombok működnek, az űrlap elküldi az üzenetet.

Azt viszont nem látod, van-e mögötte valódi adatbázis, hol tárolja a rendszer a jelszavakat és a kulcsokat, mi történik, ha egyszerre sokan használják, és rá lehet-e építeni egy új funkciót úgy, hogy a régiek ne romoljanak el. Ezek akkor derülnek ki, amikor módosítani kell valamit. Egy új mező az ajánlatkérő űrlapon egy jól felépített rendszerben rövid munka. Egy olyan kódban, amiről senki nem tudja, mi hol van, ugyanez a módosítás három másik helyen is hibát okozhat.

A weboldal vagy rendszer minősége ezért nem az átadás napján dől el. Azon múlik, hogy fél év múlva is módosítható, bővíthető és biztonságos marad-e.

Két éve még minden sort kézzel írtunk

A Lionert 2021-ben alapítottuk Ádám Kristóffal, de fejlesztéssel már előtte is foglalkoztunk. Laravel alapú egyedi weboldalakat, webshopokat, ERP és CRM rendszereket építettünk, és két évvel ezelőtt még minden kódsort kézzel írtunk meg.

Ma a tervezéstől a megvalósításig AI-jal dolgozunk, mert kézzel kódot írni már nem gazdaságos. Egy átlagos adminfelület, amin van egy lista, egy szerkesztő, egy módosító és egy megtekintő nézet, régen nagyjából egy-két óra volt kézzel. Ma körülbelül fél óra, a teszteléssel együtt. Ezt a saját ERP rendszerünkön látjuk, amit már AI-jal terveztünk és építettünk meg, a saját folyamatainkra szabva.

Ami nem lett gyorsabb, az a rendszer összefüggéseinek átlátása. Hogy egy új funkció mit érint még, melyik adat honnan jön, és mi romolhat el egy változtatás után. Ez ma is időbe telik, és az elmúlt két évben ebben fejlődtünk a legtöbbet. Kevesebbet gépelünk, többet tervezünk és ellenőrzünk. Inkább karmesterek lettünk, akik tudják, mit, hol és hogyan kell módosítani ahhoz, hogy a végeredmény bővíthető és karbantartható maradjon.

Mit tud egy fejlesztő, amit egy vibe coder nem

Ugyanazokat az AI-eszközöket használja. A különbség abban van, ami a promptok előtt és után történik.

Tudja, mit kérjen

Mielőtt az AI egy sort is írna, leírjuk, mi a feladat, és mi nem az. Ha ez hiányzik, az AI a saját ötleteivel tölti ki a réseket, és olyan funkciók kerülnek a kódba, amikről soha nem volt szó. Egy fejlesztő azt is tudja, hogy a jogosultságkezelést, az adatellenőrzést és a hibakezelést külön kérni kell. Ezek nélkül az AI a legegyszerűbb megoldást választja, ami ritkán a jó.

Átlátja az egész rendszert

A vibe coder azt látja, amit a képernyőn kap. A fejlesztő azt is, hogy a számlázás, az online fizetés vagy a CRM bekötése hogyan függ össze a rendszer többi részével, és egy változás hol okozhat gondot. Az AI egy-egy feladatot jól megold, de a teljes képet valakinek meg kell adnia neki.

Kitakarít maga után

Ha menet közben megváltozik egy funkció, a régi változatot kitöröljük a kódból. Egy vibe codolt projektben ez szinte sosem történik meg, mert az AI magától ritkán töröl, a felhasználó pedig nem látja, mi maradt bent. Pár hét után ebből lesz a katyvasz, amiről lejjebb részletesen írunk.

Dokumentál, hogy az AI ne vesszen el

Egy nagyobb projektben az AI nem emlékszik az előző munkamenetekre. Nálunk minden projektnek van egy folyamatosan frissített leírása arról, mi a cél, milyen döntéseket hoztunk, és mi hova kerül. Az AI minden alkalommal ebből indul, így nem kell újra kitalálnia, hogyan épül fel a rendszer.

Gondol a biztonságra akkor is, ha senki nem kéri

Az AI magától nem kérdez rá a biztonságra, és ha nem mondod meg, mire figyeljen, a leggyorsabb megoldást választja. Gyakran látjuk, hogy egy AI-jal épített oldal mögött nincs is valódi adatbázis, minden adat a böngészőben tárolódik. Máskor a titkos API-kulcsok a felhasználó oldalán, a böngészőben vannak, ahonnan bárki kiolvashatja őket, akár egy egyszerűbb AI segítségével is. Ha a rendszer személyes adatot kezel, ez már adatvédelmi kockázat, és GDPR-kérdés is.

Ellenőriz, mielőtt élesít

Nálunk egy külön tesztelő AI végigmegy minden elfogadási feltételen, képernyőképeket készít, és ha valami nem úgy működik, ahogy terveztük, új javítási kör indul. A rendszer azt is jelzi, mennyire kockázatos egy frissítés, és ha nem érint számlázást, fizetést vagy érzékeny adatot, élesíthetőnek jelöli. Ettől függetlenül minden kódot átnézünk legalább nagy vonalakban, és a végeredményt saját szemünkkel is kipróbáljuk. Részben azért, mert az AI sem tesztel mindig úgy, ahogy kellene, részben azért, mert ha fél év múlva bele kell nyúlni, nekünk is tudnunk kell, mit hol keressünk.

A két megközelítés egymás mellett így néz ki.

Miért esik szét egy vibe codolt projekt a harmadik héten?

Az AI a projektet a kódból ismeri meg. Minden új kérésnél elolvassa, ami már ott van, és ahhoz igazodik. Ha egy funkciót menet közben háromszor átírtál, és a régi változatok bent maradtak, a kódban egyszerre több igazság van, és az AI hol az egyiket, hol a másikat követi.

Ebből jön a jól ismert spirál. Kijavítasz egy hibát, és közben elromlik két másik. Egy idő után a projekt akkora lesz, hogy nem fér el egyszerre az AI fejében, ezért egyre több részletet talál ki ahelyett, hogy utánanézne. Pár hét intenzív vibe coding után sokszor itt akad el a munka, mert minden javítás újabb hibát hoz.

Egyre többen keresnek meg minket ilyen projekttel. Egy ügyfelünk például egy CRM rendszer alapműködését teljesen jól összerakta AI-jal, de apró hibák miatt a rendszer sehogy sem állt össze egésszé. A kódot végül teljesen át kellett szerveznünk (ezt hívják refaktorálásnak), hogy működjön és továbbfejleszthető legyen. Az ötlet és a működés logikája az ügyfélé maradt, mi azt tettük stabillá.

Mit kapsz 60 ezer forintért egy weboldalnál?

A Facebookon és a vállalkozói csoportokban sűrűn látni „weboldal 60 ezer forinttól” hirdetést. Ezek többsége hasonlóan működik. Egy űrlapon bekérik, mivel foglalkozik a cég, milyen a logója és mi legyen az oldalon, aztán egy automatizált rendszer AI-jal legenerálja az oldalt. Módosítási kör alig van, és jellemzően a céggel sem beszélsz a folyamat alatt.

Ez az ár csak így jön ki. Ha egy projektbe belefér egy egyeztető hívás, két kör javítás és a tartalom átnézése, 60 ezer forintból már nem marad idő arra, hogy bárki átnézze a kódot, vagy a márkádhoz igazítsa a megjelenést. Az eredmény ezért személytelen. Gyorsan elkészül és működik, de sablonos, és nagyon hasonlít a többi így készült oldalra.

Egy induló vállalkozásnak, amelyiknek csak egy elérhetőség kell a neten, ez lehet elég, és sokat nem veszít vele. Ha viszont komolyan vehető céget építesz, és az oldaladnak ki kell tűnnie, ajánlatkérést vagy foglalást kell kezelnie, a több százezres különbség arra megy el, hogy valaki végiggondolja a céged, és felel a kódért. Nálunk egy bemutatkozó weboldal nettó 300 ezer forintnál kezdődik, a részleteket a weboldal készítés árak oldalon írtuk le. Utoljára ellenőrizve: 2026. november.

Akkor jobban kódol az AI, mint egy fejlesztő?

Jó keretek között sokszor igen. Ha pontos feladatot kap, ismeri a projekt szabályait, és valaki ellenőrzi a munkáját, az AI ma gyakran tisztább, következetesebb kódot ír, mint amit mi írnánk kézzel egy hosszú nap végén. Keretek nélkül viszont ugyanilyen gyorsan ír rossz kódot.

A kutatások is óvatosságra intenek. A METR nevű kutatócsoport 2025-ös kísérletében 16 tapasztalt fejlesztő 246 valódi feladaton dolgozott a saját, jól ismert projektjein. AI-jal átlagosan 19 százalékkal lassabban végeztek, miközben utólag úgy érezték, hogy 20 százalékkal gyorsabbak lettek (METR, 2025. július). A kutatók maguk is a 2025 eleji eszközök pillanatképének tartják az eredményt, azóta sokat fejlődtek az eszközök. Ma is érdemes megjegyezni belőle, hogy a gyorsaság érzése és a valódi eredmény elválhat egymástól.

Andrej Karpathy, aki a vibe coding kifejezést kitalálta, 2026 februárjában már külön nevet adott a profi, ellenőrzött AI-fejlesztésnek, és agentic engineeringnek hívja (The New Stack, 2026. február). Ebben az ember irányít és ellenőriz, a gépelést az AI végzi. Mi is így dolgozunk, és szerintünk nem az számít, ki gépeli a kódot, hanem hogy ki dönt és ki felel érte.

Mit kérdezz meg, mielőtt valakire rábízod a fejlesztést

Ha AI-jal készült oldalt vagy rendszert rendelsz, az önmagában nem baj, mi is így dolgozunk. Azt érdemes kideríteni, mi történik az AI körül. Ezeket a kérdéseket bármelyik ajánlatkérésnél felteheted:

1. Ki nézi át a kódot élesítés előtt, és hogyan tesztelik?
2. Megkapom a forráskódot és a dokumentációt?
3. Hány módosítási kör van benne, és beszélek majd valakivel a projekt alatt?
4. Hol tárolódnak az adatok, és ki felel a biztonságukért?
5. Ki módosítja az oldalt fél év múlva, és mennyiért? Ezt a karbantartás és támogatás részleteinél érdemes megnézni.
6. Építettek már egyedi rendszert AI nélkül is?

Ha ezekre nem kapsz egyenes választ, valószínűleg nincs is ott senki, aki tudná.

Mit csinálj most?

Egy egyszerű elérhetőséghez a neten nyugodtan próbáld ki a vibe codingot vagy egy olcsó, generált oldalt. Ha a vállalkozásod a rendszeren működik, ügyféladatot kezel vagy pénz mozog benne, kell mögé valaki, aki érti a kódot. Egyedi rendszer esetén az üzleti rendszer fejlesztés oldalunkon látod, milyen projekteket vállalunk.

Ha pedig már elkezdtél egy saját AI-projektet, és elakadtál vele, írj nekünk. Megnézzük, mi van benne, és megmondjuk, mennyi munka lenne befejezni. Az elképzelésedet nem dobjuk ki, arra építünk.